Beruházások

A vízmodul keretében két beruházás valósul meg. Az egyik egy szürkevíz-tározó üzembe helyezése. A vezetékes vízfelhasználás csökkentése érdekében az iskola mosdóinak ellátására az ivóvíz-vezeték mellett külön vezetékes rendszert építünk ki az esővíz elosztására.  Az épületek tetejéről levezetett esővizet földbe fektetetett csőhálózaton keresztül összegyűjtjük, és egy 15 m3 térfogatú műanyag földi tároló tartályba vezetjük. Az esővíz alkalmazásának előnye, hogy lágy víz és a felhasználás előtt csak mechanikai szűrést igényel. A tározóból nyomásfokozó segítségével a csapadékvizet az új csőhálózatba juttatjuk, amellyel az épület pissoirjait látjuk el és WC-inek öblítőtartályait töltjük fel. Nyáron, a tanítási szünet ideje alatt a „szürke vizes" rendszert locsolásra hasznosítjuk. A szürkevíz-tározó beüzemelésével előreláthatóan mintegy 20-25%-kal csökkenhet az intézmény vízfogyasztása. A szürkevíz-tározó létesítésével lehetőség nyílik arra, hogy e kevésbé ismert víztakarékossági módszerre felhívja a településen és a térségben élő célcsoportok figyelmét, valamint gyakorlati példát bemutatva ösztönözze a potenciális igénybe vevőket. A másik a csaptelepek cseréje, valamint perlátorok kihelyezése. Az iskola vezetékes ivóvíz felhasználásának csökkentése érdekében, az épület mosdóiban lévő pissoirok és WC-k esővizes öblítését tartalmazzák a tervek. A vizesblokkok vezetékes ivóvíz felhasználásának további csökkentésére a kézmosók kifolyócsapjait úgynevezett perlátorokkal látjuk el. Az intézményben jelenleg összesen 75 db csaptelep található, melyek közül 65 olyan elavult, hogy ezekre perlátorok kihelyezése nem lehetséges. Így 10 db perlátor kihelyezése mellett 65 db új, gyárilag beépített fogyasztáscsökkentővel felszerelt csaptelepet is beszerzünk.  A perlátor egyszerű kiegészítő, a csap végére szerelt fémszövetes szűrő, amelyet kialakítása miatt vízrendezőnek is hívnak. A fémszövet a víz mozgási energiáját felhasználva levegővel dúsítja azt, így azt az érzetet kelti, mintha a valóságosnál nagyobb mennyiségű víz folyna ki a csapból. A perlátorok és az új csaptelepek használatával több, mint 20 százalékkal csökkenthető a vízfogyasztás ezeken a helyeken.

A hulladékmodul keretében szintén két fejlesztés szerepel. Az egyik egy komposztáló berendezés használatba helyezése. Ez céljának megfelelően elsősorban a kerti zöldjavak, illetve szerves anyagok komposztálására alkalmas. Ennek megfelelően főként a levelek és a faágak, nyesedékek komposztálására alkalmas komposztáló rácsokat szükséges biztosítanunk. A kiválasztás szempontjai a komposztálás esetében: a használhatóság, minőség és árarány kritériumai. A használhatóság magába foglalja a könnyű szállíthatóságot, és összeszerelhetőséget, (lombkomposztáló esetén: a bővíthetőséget), a könnyű kezelhetőséget, és az optimális körülmények biztosítását a relatíve gyors és minőségi komposztképződéshez (légzőnyílások, zárt szerkezet, tető, fény stb.) A minőségi kritériumokat a tartósság, költségkímélő kicserélési mód (újrafelhasználható műanyag, egyes oldalfalak külön is cserélhetőek) jelentik. A költséghatékonyságot a minőség és használhatóság függvényében érdemes vizsgálni. A minőség általában nagyobb költséggel jár adott időpontban, viszont hosszabb távon (komposztálás) kifizetődő befektetés. Az évek óta egyre nagyobb problémát jelentő levélégetés általi légszennyezés csökkenthető, megszüntethető a lomb komposztálásával. Lombhulladékhoz tartoznak, elsősorban a levelek és a faágak, nyesedékek, melyeknek időtálló komposzt szerkezetet kell biztosítani. A kerti hulladékok közül a fű, nagy nedvességtartalma miatt kevéssé komposztálható a szokásos formában, ezért gyakori nyírás mellett helybenhagyása ajánlott. A kerti hulladék befogadására a zárt komposztáló edények kapacitása nem elegendő, illetve a lomb eltérő komposztálódási folyamata miatt sem ajánlott (a fényt inkább igénylő gombák végzik). A nagyobb fény és levegő igényt kielégítő megoldás, a rácsszerkezetes módszer. A kerti hulladék nehezebben válik humusszá, mint a konyhai zöldhulladék. Az átlagos komposztidő nagyjából másfél évre tehető. A komposzttá válás időigényes folyamata miatt lapra szerelt, könnyen bővíthető komposztsiló alkalmas, az ilyen jellegű újrahasznosításhoz. A vázat korrodálódástól védett anyagból érdemes készíttetni. Ezeknek megfelelően 2 db komposzt ládát helyezünk el az iskola udvarán, amelyek alkalmasak kertben és az udvaron keletkező zöld hulladék komposztálására, ezekhez a szellőzést elősegítő talprácsokat, valamint a komposztálást segítő adalékanyagokat vásárolunk. Tekintettel arra, hogy a keletkező zöldhulladék jelentős része lomb, illetve fás szárú növény, ezért a komposztálás folyamatának meggyorsítása érdekében egy kisebb kerti aprítógép beszerzése mellett döntöttünk. A másik a szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezése, mellyel a diákokat a szemét szétválogatására sarkallják. Az intézménybe kihelyezendő szelektív hulladékgyűjtő edények megoszlása a következőek szerint alakul: 24 darab 40 literes beltéri hulladékgyűjtő edény, valamint 2 darab 3x100 literes kültéri hulladékgyűjtő edény. A kihelyezendő szelektív hulladékgyűjtő edények mindegyike hármas osztatú (papír, műanyag, vegyes). A meglévő kommunális gyűjtőedények így mindenütt felszámolásra kerülnek, ezáltal is presszionálva a diákokat a szelektív hulladékgyűjtő edények használatára. A kihelyezett szelektív gyűjtőedények kapacitásának meghatározása, a jelenleg meglévő, tantermekben és közösségi helységekben található összes kommunális gyűjtőedény maximális kapacitásának figyelembe vételével történt.

Az energiamodul keretében három fejlesztés valósul meg az iskolában. Az egyik a padlás hőszigetelése, melynek célja, hogy kevesebb fűtéssel, így energiával, ugyanazt a hőmérsékletet lehessen elérni, illetve fenntartani. A 80-as években történő padlásbeépítés során zártszelvényű acéltartókra fagerendás födémet szerkesztettek, alulról 20mm vastagságú cementkötésű faforgácslappal burkolva. Ennek az épületrésznek fa fedélszéke van. A padlásfödém szigeteletlen. Ezt követően, 2010 évben az iskolaépület padlását két rétegben kőzetgyapot hőszigeteléssel látják el, ám a padlás továbbra is szigeteletlen maradt. A projekt keretében tervezett beavatkozás során az iskolaépület padlását két rétegben kőzetgyapot hőszigeteléssel látják el, a páradiffúziót biztosító félig áteresztő fóliatakarással. A második a fűtéskorszerűsítése a kazánok cseréjével. Az iskola épületét jelenleg 15 év körüli gázkazánokkal fűtik. A kazánok nyílt égésterű, kéménybe kötött, állandó hőmérsékletű készülékek, éves hatásfokuk 80-85%. Ez az érték jóval alatta marad a ma kapható energiatakarékos készülékek energiahasznosítási értékéhez képest. A tervezett kondenzációs gázkészülékek éves hatásfoka – a helyes alkalmazástól függően - fűtőértékre vetítve meghaladhatja a 100%-ot, ami minimálisan 15-20% energia-megtakarítást eredményez. A gázkazánokhoz időjárás-követő szabályzó automatika tartozik, a fűtővíz hőmérséklete a külső hőmérséklet függvényében változik, így átmeneti időszakban, enyhébb napokon még jobb hatásfok érhető a gázenergia hasznosításában. A harmadik, hogy a radiátorokat a szabályozhatóság érdekében termosztatikus szelepekkel látjuk el, így a helyiségekben a hőmérséklet folyamatosan a kívánt értékű lesz, nem lesz túlmelegedés, és az energiafelhasználás is csökken.

Ezeken felül még egy beruházásra sor kerül a projekt keretében, ez pedig a kerékpártárolók számának növelése. Az iskola területén 20 db kerékpár elhelyezésére alkalmas tároló kerül megépítésre. A tervezés során teljes mértékben figyelembe vettük a GKM kerékpáros paraméterkönyvét, amely meghatározza a tárolók típusait. A Magyar Kerékpáros Klub folyamatosan tanácsokkal, javaslatokkal segítette a projekt tervezését, így alakult ki az álláspont a tárolók alakjára vonatkozóan, így a biztonságos P vagy U alakú tárolók kerülnek kihelyezésre, amelyekhez a kerékpár vázát hozzá lehet lakatolni, biztonságosabbá téve a tárolásukat. Fontos szempont volt a kerékpártárolók helyszíneinek kiválasztásánál, hogy zárható belső területen helyezkedjen el, illetve ne csökkentse a zöldfelületet, ne akadályozzon másokat.